A falusi kisiskolák fekete éve

A törvény kötelező feladatként határozza meg az önkormányzatok számára az óvodai és az általános iskolai oktatás biztosítását. E szabálynak még akkor is eleget kell tenni, ha egy település történetesen nem tart fenn oktatási intézményt. Ez utóbbi előírással hamarosan több dél-zalai településnek is meg kell barátkoznia, az elmúlt időszak törvényi változásai - az állami normatíva drasztikus csökkentése és az önhikis támogatás szigorítása - miatt sok helyen képtelenek tovább finanszírozni a helyi oktatást.

- Nincs más választásunk, be kell zárnunk az iskolát - szögezte le Kanász János, Surd polgármestere. - A kormány nem hagyott más lehetőséget, ha tovább szeretnénk működtetni az intézményt, akkor le kellene mondanunk a 30 millió forintos önhikiről, ez pedig egyenlő lenne a csőddel. Azok az önkormányzatok ugyanis elesnek a támogatástól, ahol nincs meg a megfelelő gyereklétszám.

Márpedig a surdi iskolában jóval kevesebb diák tanul, mint a törvényi minimum. Az intézmény 8 évfolyamán összesen 34 gyerek koptatja a padokat, van olyan osztály, ahol csupán két tanulót oktatnak. Egy hagyományos általános iskolában egyébként 15 fő a minimális létszám osztályonként, ám Surdon - nemzetiségi iskola lévén - elegendő lenne a 8 fő is. Sajnos az intézmény ennek a keretszámnak sem tud megfelelni.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

- Nincs más választásunk, be kell zárnunk az iskolát - szögezte le Kanász János, Surd polgármestere. - A kormány nem hagyott más lehetőséget, ha tovább szeretnénk működtetni az intézményt, akkor le kellene mondanunk a 30 millió forintos önhikiről, ez pedig egyenlő lenne a csőddel. Azok az önkormányzatok ugyanis elesnek a támogatástól, ahol nincs meg a megfelelő gyereklétszám.

Márpedig a surdi iskolában jóval kevesebb diák tanul, mint a törvényi minimum. Az intézmény 8 évfolyamán összesen 34 gyerek koptatja a padokat, van olyan osztály, ahol csupán két tanulót oktatnak. Egy hagyományos általános iskolában egyébként 15 fő a minimális létszám osztályonként, ám Surdon - nemzetiségi iskola lévén - elegendő lenne a 8 fő is. Sajnos az intézmény ennek a keretszámnak sem tud megfelelni.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

- Nincs más választásunk, be kell zárnunk az iskolát - szögezte le Kanász János, Surd polgármestere. - A kormány nem hagyott más lehetőséget, ha tovább szeretnénk működtetni az intézményt, akkor le kellene mondanunk a 30 millió forintos önhikiről, ez pedig egyenlő lenne a csőddel. Azok az önkormányzatok ugyanis elesnek a támogatástól, ahol nincs meg a megfelelő gyereklétszám.

Márpedig a surdi iskolában jóval kevesebb diák tanul, mint a törvényi minimum. Az intézmény 8 évfolyamán összesen 34 gyerek koptatja a padokat, van olyan osztály, ahol csupán két tanulót oktatnak. Egy hagyományos általános iskolában egyébként 15 fő a minimális létszám osztályonként, ám Surdon - nemzetiségi iskola lévén - elegendő lenne a 8 fő is. Sajnos az intézmény ennek a keretszámnak sem tud megfelelni.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

Márpedig a surdi iskolában jóval kevesebb diák tanul, mint a törvényi minimum. Az intézmény 8 évfolyamán összesen 34 gyerek koptatja a padokat, van olyan osztály, ahol csupán két tanulót oktatnak. Egy hagyományos általános iskolában egyébként 15 fő a minimális létszám osztályonként, ám Surdon - nemzetiségi iskola lévén - elegendő lenne a 8 fő is. Sajnos az intézmény ennek a keretszámnak sem tud megfelelni.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

Márpedig a surdi iskolában jóval kevesebb diák tanul, mint a törvényi minimum. Az intézmény 8 évfolyamán összesen 34 gyerek koptatja a padokat, van olyan osztály, ahol csupán két tanulót oktatnak. Egy hagyományos általános iskolában egyébként 15 fő a minimális létszám osztályonként, ám Surdon - nemzetiségi iskola lévén - elegendő lenne a 8 fő is. Sajnos az intézmény ennek a keretszámnak sem tud megfelelni.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

- Mindent megtettünk azért, hogy megmentsük az iskolát a bezárástól, ám itt helyben a környező településekkel nem sikerült megegyezni - folytatta a polgármester. - A nemespátróiak már évekkel ezelőtt Nagykanizsára hordták a gyerekeket, s a liszóiak is hasonlóképpen döntöttek. Beleznával meg hiába is társultunk volna, a gyereklétszám akkor sem érte volna el a szükségeset. Nem tudunk mit tenni, be kell zárni az iskolát, s ami fájóbb, a pedagógusokat is szélnek kell eresztenünk.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

A kilátások pár kilométerrel odébb, Beleznán is hasonlóak, a tervek szerint a tanév végén itt is bezárják az általános iskolát, s elküldik a tanárokat.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

- Ugyanabban a cipőben járunk, mint a surdiak, ugyanis nálunk is roppant alacsony - 22 tanuló - a gyereklétszám - árulta el Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere. - Ha az iskola megtartása mellett döntöttünk volna, akkor 25 millió forintról, pontosabban önhikis támogatásról mondott volna le a falu. Minket egyébként nem ért váratlanul ez a helyzet, már januárban tudni lehetett, hogy sokáig nem tartható fenn ez a rendszer.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az osztályvezető hangsúlyozta: Kanizsán jelenleg nem jelent gondot a gyereklétszám, sőt, a jövő évtől várható 60-70 kisdiák miatt - pár intézmény esetében - engedélyt is kellett kérni az létszám túllépése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a kanizsai iskolák már most is befogadóképessük határát súrolják, így azoknak a kistelepüléseknek, amelyek esetleg később kívánnak megállapodást kötni a várossal, vélhetően elutasításban lesz részük.

- Nálunk viszonylag elfogadható a gyereklétszám, jelenleg 94 tanulónk van, ám az állami normatíván kívül így is 17 millió forintot kell költenünk az intézmény fenntartására - jelezte Mándó Tibor, Miháld polgármestere. - Az iskola megtartása érdekében ugyan kötöttünk intézményfenntartói szerződést Kanizsával, ám alternatívaként az alapítványi formában történő működtetés is felmerült. Erről egyébként jelenleg is tárgyalunka Kincsesház Alapítvánnyal.

Mint kiderült: az alapítvány országszerte több iskolát is működtet, Zalából pedig nemrég tömeges megkeresés érkezett hozzájuk.

- Országszerte közel 200 település, ezen belül Zala megyéből mintegy 80 önkormányzat érdeklődött programunk iránt - árulta el Rab András, az alapítvány programvezetője. - Az előírt minimális gyereklétszám minket nem köt, szervezetünk ezért is jelenti az utolsó szalmaszálat a falusi iskolák számára. Számításaink szerint az intézmények jelentős részét olcsóbban tudjuk üzemeltetni, mint az önkormányzatok, mi ugyanis össze tudunk vonni munkaköröket - közös takarító személyzet a közeli iskolákban -, meg tudunk szüntetni felesleges státusokat - nem kell minden iskolába gazdasági vezető -, ugyanakkor tulajdonosi szemlélettel kezeljük a kiadásokat és a bevételeket.

Rab András szerint egyébként a falusi iskolák többségében valódi értékteremtő munka folyik, amit a közoktatásban dúló viharok miatt felelőtlenség lenne veszni hagyni. A közvélekedéssel ellentétben a személyes figyelmet nyújtó kisiskolák nem maradnak el a túlzsúfolt városi intézményektől. A programvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: alapítványuk nem iskolamegmentő szervezet, csupán az országban kialakult helyzet hozta, hogy a program bővülése több esetben intézményegyesülést is jelent, ami a zalai kisiskoláknak valódi alternatívát jelent a megmaradásra.

- Úgy tűnik: az alapítvány segítségével sikerül megmenteni az iskolát - mondta Jakab Sándor, Újudvar polgármestere. - Az intézményt ugyan nem kellett volna még bezárni, ám 7-8. osztály jövőre már nem indulhatott volna. Ez pedig megpecsételte volna az intézmény jövőjét, hiszen ahol nincs nyolc évfolyamos oktatás, oda nem szívesen íratják be gyerekeiket a szülők.

Mint azt a polgármester hangsúlyozta: az elvégzett számítások alapján olcsóbb lesz az iskola fenntartása alapítványi formában, a kalkulációk szerint közel harmadával csökkenhetnek a kiadások.

Az idei esztendő valószínűleg a kisiskolák fekete éveként vonul majd be a közoktatás történetébe. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi vezetett mindehhez? Van-e felelőssége a szülőknek, akik a városi iskolába hordják gyermekeiket? S illetheti-e kritika azokat az önkormányzatokat, melyek még most, az utolsó pillanatban sem voltak képesek összefogni, társulni? Persze ezek már csak költői kérdések.

A polgármester arra még nem tudott egyértelmű választ adni, hogy mit kezdenek majd a megüresedő épülettel, az elképzelések szerint a szociális ellátás területén hasznosítaná az ingatlant az önkormányzat.

A fenti önkormányzatok az iskola bezárásával párhuzamosan nemrég arról is határoztak, hogy a diákokat a jövőben Kanizsára szeretnék járatni. A kérésnek a város közgyűlése sem szabott gátat, a következő évtől több környező kistelepülés fiataljait fogadják a kanizsai intézmények.

- Eddig Miháld, Surd, Belezna, Fűzvölgy és Hosszúvölgy jelezte szándékát, hogy szeptembertől ide járatnák a diákokat - jelezte Szmodics Józsefné, a nagykanizsai művelődési osztály vezetője. - Hasonló megállapodást korábban már több településsel (Homokkomárom, Liszó, Nemespártó, Sormás) is kötöttünk. Sajnos, csak a diákokat tudjuk fogadni, a pedagógusokat nem áll módunkban átvenni, hiszen a városban is elbocsátások várhatók.

Az