* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 70.1 KB | |
| 2008-01-15 12:41:19 | |
 | |||||||
Nyilvános  1026 | 4489 | A cikk a következő könyvből származik (151-152. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: GELSESZIGET Lakosság száma: 274 fő GELSESZIGET Belterület: 47 ha GELSESZIGET KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8874 Gelsesziget, Fő út 48. Telefon: (93) 360-022 Külterület: 451 ha BASIC INFORMATION • The settlement lies 14 km north írom Nagykanizsa. The small island in Ihe m idd le of Ihe farmer Kanizsa stream used to be called \'Island\' belonging earlier to Magyarszerdahely. Favour- able geographical conditions at- tracled people here in the earliest limes. The first written mention ot the settlement comes írom 1320. Afler the Turks occupied the fart of Kanizsa Ihe defenders of Ihe fart built a small fortification in Gelseszi- get which still exisled in 1700. • The area laler became the estate of several noble lamilies. Afler Ihe emancipation of serfs a new com- paratively rich middle peasanl class emerged. The developmenl of the settlement was encouraged by rail- way line building and Ihe vicinity of Nagykanizsa. The villagers\' main source of income is agricullure though many people commute to Ihe neighwuring Nagykanizsa and work in its factories and on building sites. • There is one Ltd and eight small entre- preneurs in Ihe viliágé. 5 of them work in Ihe service induslry. Most of the in- habitants are Román Catholic. • Municipality address: 8874 Gelsesziget, Fő út 48. Phone: (93) 360-022 Mayor: Győző Magyar • Population: 274 • The infrastruclure is well developed in the settlement. 90% of the aparlments have running water, garbage collection is organised, 20 % of the flats are on the phone, 60 % of the flats are connected to the sewage syslem. Among the institu- tions we should mention ils library, leisure centre and sportsfields. Gelsesziget a Nagykanizsa-Pacsa országút mellett fekszik, Nagykanizsától északra 14 km-re. Határának délnyugati fele most is berkes, lejtős, a keleti rész - mellyel csak egy út köti össze - dombos, erdős. Az egykori Kanizsa-patak (ma Principális-csatorna) mocsaraiból kiemelkedő földhát neve volt Sziget, amely közel van Magyarszerdahelyhez, azért hívták egy időben Szerdahelyszigetnek, ma pedig a mellette lévő Gelse nevével különböztetik meg. Eredetileg egyutcás település volt. Történelem A terület földrajzi adottságai már az őskor emberét is ide csalogatták. A késő bronzkor emberének korai halomsírjait találták meg. A vasúti őrháznál urnasírok voltak. A római kor emlékeit a Gózon-erdőben lelt hét halomsír adta. A Karoling-korban is lakott hely volt. VIIl-lX. századi település nyomait találták meg a vasúti őrháznál. A magyarság letelepedése után közvetlen is lakott hely lehetett, de a XIII. század végi forrás alapján any-nyit tudunk, hogy Szelesziget földet Hahót comes fia István mester birtokolta. 1299-ben Bagotával együtt Atyusz comesnek adta cserébe, akinek fia (János mester) ezt a birtokot Lőrinc nembeli Ant fia János comesnek adta szolgálat fejében. Az első írásos emlék 1320-ból való Zygeth alakkal. További névalakjai: 1487: Zelezygethe; Zerdahelzy-gethe; 1531: Zygeth Gelsa allyja; 1549: Wyzallozygeth, Gelsezygeth; 1597: Gessallia Sziget; 1736: Szigetelő, Szigetke; 1863: Gelse-Szigeth; 1877: Gelsesziget.) 1388-ban Mária királynő a Kanizsaiaknak adott részeket itt, de tulajdonos volt a Laki Kaczor család is. Később a Bánffyak szerezték meg, a XV. század elején az Ostfyak kezére került, majd örökösödés révén Molnár Péter fiaira szállt. A Sziget fele 1399-ben lsebai Laczki családé. 1446-ban Török László elzálogosította Kanizsa vár építése miatt. 1470 táján 10 lakott telek volt itt. Házasság révén a Kaczoroknak is lett e helyen birtokuk. A porták tulajdonosai a Kaczor család, Lengyel János, a Keleti, Taródi, Rumi, Sárkány és Erdélyi családok voltak. 1568-ban teljesen puszta, később is prédiumként emlegetik. Tulajdonosai gyakorta elzálogosították. 1597-ben így emlékezik meg róla a forrás: "puszta, de élik". Miután Kanizsát a török elfoglalta, Gelseszigeten a végváriak kis erődítményt létesítettek, amely 1700-ban is fennállt. A pusztát ekkor a zalaegerszegi Kerpachich István birtokolta s védelmezte katonáival. 1663-ban a pápai pálos vikárius a kiskomáromi Lakatgyártó Mártonnak adta bérbe. Az új templom 1690-ben szintén puszta falu, területe mű- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. GELSESZIGET véletlenül állt. Később több birtokosa is volt: a pápai pálos szerzetesek, a Babos család, majd zálogbaadás eredményeképpen Eszterházy László. 1700-ban kétkerekű malmát is említették. 1732-ben a prédium fele a pálosoké, a másik Eszterházy Lászlóé zálogként. Az 1740-es években telepítették be a pálosok, de csakhamar az Eszterházyak szerezték meg, és a falu felét a pacsai uradalomhoz csatolták. Az 1758-as urbáriumuk szerint a birtokukhoz 10 árendás gazda tartozott. Az 1750-es években egy-egy kerékgyártó és kádár iparos is élt itt. 1770-ben a pálosok birtokát 13 zsellér művelte. A Mária Terézia-féle urbáriumkor telkes jobbágy nem volt a faluban. 1782-1801 közötti időben 252 lélek lakta, sem temploma, sem papja nem volt. (Gelse filiájaként tartották számon.)1822-ben négy kocsma is volt a faluban. Két legjelentősebb földesura a Kamara és az Inkey család. 1825-ben egy nem igazolt nemes lakott a faluban. Búzát, rozsot, zabot termeltek. A rétjük csak egyszer volt kaszálható. A területének felszíne dombos, a talaja agyagos, homokos. 34 házban 275 római katolikus lakos élt. 58 adózót, 26 jobbágyot írtak össze. 1830-ban 16 jobbágy és 2 zsellér volt a faluban. Lent és kendert is termeltek már, erdőjük nem volt, legelőjük kevés. 1833-ban földesúr az udvari kincstár, az Inkeyek és még több birtokos. 1836-ban 212 katolikus lakos élt a településen. 1848-ban 299-en laktak már itt, egyházilag Gelse filiájaként tartották továbbra is nyilván. A jobbágyfelszabadítás után hamarosan kialakult egy módosnak mondott középparaszti réteg, de mellettük egyre nőtt a nincstelenek, a napszámosok száma, akik summásmunkával és részes aratással szerezték meg mindennapi kenyerüket. Erdőirtások révén nőtt a szántó területe, a rétek rovására pedig a legelőké, amelyen 1870-ben 195 szarvasmarhát is legeltettek. A legjobb szántók a nagybirtokosok kezében voltak; gabonát, lent és kendert termeltek. Az 1860-as évek vasútépítése jótékonyan hatott a fejlődésre, de szerepet játszott ebben a város közelsége is. Áruikat jól tudták értékesíteni Nagykanizsán. A kulturális színvonal azonban alacsony maradt, még 1870-ben is 234 analfabétát írtak össze. Az írni vagy olvasni tudók száma 114 volt. 1910-re már 276-an tudtak írni és olvasni a 396 lakosból . 1925-ben egy elemi iskolájában egy tanító oktatott. Volt a faluban egy-egy kocsma, vegyeskereskedés. Két ci- pész, egy kovács, egy asztalos és egy rész-cséplő iparos dolgozott Gelseszigeten. 1930-ban már 307-en tudtak írni és olvasni. 1935-ben 398-an éltek itt, mindnyájan magyarok és katolikusok voltak, egyházilag Gelséhez tartoztak. Továbbra is egy tanító oktatott a településen. Működött ekkor Levente Egyesület. 25 holdon felüli birtokos három volt. Az 1930-as években nagyon jelentős volt még a szarvasmarhatartás is. Önálló iparosként 5, kereskedőként egy személy dolgozott. Szociológiai jellemzők A 80 lakóházban 1949-ben 388 lélek élt. 1962-ben 89 házban 379 lakos élt, 12-en külterületi helyen éltek. A lakosság lassan csökkent. 1970-re már csak 351-en voltak 88 lakóházban, hatan a vasúti őrházban éltek. Jelenleg a 97 lakásban 274 fő él. Nyolcosztályos iskolája (1960-ban épült) és óvodája is volt a községnek. Ma a szomszédos Gelsére járnak a kis és a nagyobb gyerekek a létszám csökkenése miatt. Gelseszigetnek 100 fős művelődési terme és könyvtára van. Régebben filmvetítés is volt a faluban. A község lakosai római katolikusok. 1996-ra új templom épült. 1960 óta van orvosi rendelője a falunak. A településnek jó az úthálózata, azok 100 %-ban portalan ítottak. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Nagykanizsával és más településekkel. Az első járatpár 1961-ben indult. Vasútállomása a közeli Magyarszerdahelynek van, így ez segítette a termények értékesítési lehetőségét. Villany már az 1960-as években volt a községben. Az ivóvíz-hálózat 1991-re épült ki, jelenleg a lakások 90%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel. Gelseszigetet bekapcsolták a telefonrendszerbe, jelenleg a lakások 20%-a hívható. A telefonhálózatot 1995-ben korszerűsítették. A helyi kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya 50%. Ez a szolgáltatás 1994-re készült el. A kommunális szilárd hulladék gyűjtése megoldott. 1994-ben készült el a szennyvíztisztító és a csatornarendszer. A szennyvízcsatorna hálózatba a lakások 60%-át kapcsolták be. A településnek van sportpályája, a fiatalok mozgásigényét elégíti ki. A lakosságnak alapvető megélhetési lehetőséget a mezőgazdaság adott. 1945-ben 12 gazda kapott földet. 1959-ben alakult meg a tsz, 1965-ben az Új Élet Mgtsz-ben a tagok létszáma 85 fő volt. 1967-ben egyesült az újudvari Búzavirág Termelőszövetkezettel, Újudvar központtal. Mivel a községnek 1945 előtt nem volt nagybirtokosa, a parasztsága ezért jómódúnak volt mondható. A falunak szőlőhegye nincs, de szőlőbirtoka szinte minden gazdának van. Kanizsa vonzása az 1960-as évektől vált jelentőssé. A férfiak a város üzemeiben, gyáraiban és az építőiparban dolgoztak. Jelenleg egy betéti társaság és nyolc egyéni vállalkozó van a faluban. Öten szolgáltató tevékenységet folytatnak. A község önkormányzata 1992-ben világháborús emlékművet létesített, amellyel az elesettekre emlékeznek az utódok. 1995-ben szabadidő-központot hoztak létre, amely a pihenést szolgálja. A település terveiben útépítés és a villanyhálózat kiépítése szerepel. Gelsesziget kedvező földrajzi fekvése lehetőséget ad a további fejlődésre, a felemelkedésre. A jó úthálózat, a vasút és Nagykanizsa közelsége biztosíték arra, hogy kellemes otthont biztosítson lakóinak. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Magyar Győző polgármester Pölöskey Györgyné jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 13 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 7 millió Ft Helyi és átengedett bevételek ....0,1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 5,9 millió Ft Telekadó: 0,3 Ft/m2 Váll. kommunális adója: 2000 Ft/fő/év TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK- Lakások száma: 97 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:.60% Telefonnal ellátott lakások aránya: 20% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .50% Burkolt (portalanított) utak: 100% INIÉZMÉNYJEK: 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. |
